6.fejezet - Pranks

Másnap reggel valakinek az ordítására keltem, azt se tudtam hova kapjam a fejemet. De álljunk meg egy pillanatra. Nem is otthon vagyok. És még csak nem is a szállodában. Kicsit kétségbe estem, de eszembe jutottak a fiúk, és az is, hogy megbeszéltük, hogy náluk alszunk..az alszUNK ról jut eszembe. Hol van Harry?

Felkeltem, és úgy ahogy voltam (egy szál bugyiban, és egy fenékig érő pólóban) levonultam a nappaliba, ahol   Harry és Louis épp a földön fetrengtek egymás haját (?!) tépve.

-Ti meg mit csináltok? -kérdeztem nyugodtan, s elég hülén néztem rájuk.

-Harry nem hagyja, hogy én csináljam a popcoooooornt. -nyavajgott Louis, Harry pedig heves ellenkezésbe kezdett, miszerint Louis nem engedi, hogy Ő csinálja a popcornt.

-Egyáltalán mit akartok csinálni?

-FILMET NÉZNI. -mondták , vagyis inkább visították egyszerre, ellöktem magam a faltól ahol eddig támaszkodtam, a tévé felé sétáltam, miközben elmentem a két "kisgyerek" mellett, levettem a távkapcsolót a szekrényről, majd megálltam előttük, mire mindketten rámnéztek, és abba hagyták a civakodást.

-Harry engedd el Louis haját, te pedig Harryét Louis. Mindketten üljetek le a kanapéra. -mondtam, ellentmondást nem tűrő hangon, és rendbe is szedték magukat mire kettőt pislogtam mindketten a kanapén ültek. Ezt már szeretem. -vigyorogtam magamban mint a vad alma.

-Elmondom a tervet. Ti választotok filmet, én addig csinálok popcornt. -nevettem fel gonoszul, s a végén köhögtem párat, mire Louis felnevetett, de rögtön el is komorult.

-Naaa Szerelmem kérlek. Ugye szívesen itt maradsz Louis-val filmet választani? -jött oda hozzám göndör barátom, átölelte derekamat, s szinte ajkaimba motyogta a szavakat. -gondoltam játszok vele egy kicsit.

-De Harry..nem..szabad. -makogtam, azt tettetve, hogy már csak egy kicsi kell neki, hogy meggyőzzön.

-Héjj, nem ér megvesztegetni. -hadonászott Louis, de nem nagyon figyeltünk rá.

Harold intenzíven bámult, lágyan fogai közé vette alsó ajkamat, majd be szívta, és amolyan 'mostmegkapomamitakarok' csókkal le is csapott ajkaimra. Vissza csókoltam, majd eltoltam magamtól, s kihajoltam előle jobbra, hogy láthassam Louis.

-Ne aggódj, az istenért sem fosztanálak meg eme arany ifjú társaságától, csak egy reggei csókra vágytam. -kuncogtam, majd Harry döbbent arcát figyeltem, ami átment duzzogóba.

-Nyugi Harry, örülj inkább annak, hogy nem te, de legalább Louis sem csinál semmiféle popcornt. -vigyorogtam, majd a konyhába siettem ott hagyva őket, hogy akkor válasszanak filmet.

Belenéztem minden fiókba, és az egyikben találtam is mindenféle finomságot. Kivettem 2 zacsi popcornt, meg egy zacskó gumicukrot is, majd oda adom Harrynek, hogy kiengeszteljem.
Töltöttem magamnak egy pohár narancslevet, megittam, kivettem a popcornos zacsikat a mikróból, beleöntöttem egy nagy tálba, s vissza mentem a nappaliba. Leültem a kétfiú közé, Harry kezébe oda dobtam a gumicukrot, az ölembe meg beleraktam a hatalmas tál popcornt, hogy mind a 3an elérjük.

-Mit nézünk?

-Paranormal activity 4et. -vigyorgott Louis, s szó nélkül elindította a filmet. Láttam az előző 3 részét, nem volt annyira ijesztő, csak akkor, amikor full egyedül mentem ki a mosdóba éjszaka.

-Nézd már, nézd máááár! Befekszik a lány mellém a kiscsákóó úristeeen. -ölelte át Louis térdeit, s előre hátra hintázva kiáltozott, miközben rettent arcal nézte a filmet.

-Louis az csak egy kisfiú. -nyugtattam meg, miközben Harry alaposan kiröhögte.

-Az nem csak egy kisfiú, az Hunter!! Hát nem érted?? -bújt oda hozzám, én meg ráhagytam. A film felénél úgy döntöttünk, hogy kikapcsoljuk, ugyanis Louis kicsit nagyon meg ijedt, kb. minden egyes pillanatban vinnyogott.

-Na ennek is lőttek. -mondtam, majd eszembe jutott, hogy ma még csak velük kettőjükkel találkoztam. -Hol vannak a többiek?

-Még alszanak.

-De hisz' már dél van. -szőrnyülködtem el, pedig én is aludtam volna mindennap délig. -Tudjátok mit? Csináljunk valami vicceset. -vigyorogtam.

-Mire gondolsz? -kérdezte Louis, s Harry is kíváncsian dugta oda a fejét.

-Gyertek utánam. -ugrottam fel, s csendre intettem őket. A fürdőszobába mentem, ahol össze szedtem a fogkrémet, meg a borotva habot. Utána a konyhába, ahonnan egy kanalat szereztem be, végül elküldtem boltba Louist ,hogy vegyen egy neon pink körömlakkot, meg egy pink rúzst. Na most. Ezekkel fél óra alatt megvoltunk, de szerencsére a srácok még mindig aludtak.

Felsettenkedtünk az emeletre, először Liam szobájába mentünk. Fogtam a kanalat, és hozzácellukszoztam a kezéhez, az arcára meg nyomtam egy kis fogkrémet. Aztán jött Zayn, nyomtam a hajára egy csomó borotva habot, az a legjobb benne, hogy hamar megszárad, és nem lehet egy könnyen leszedni.
Végül következett Niall, aki mint megtudtam meztelenül alszik, de nem zavartattam magam, simán odamentem, kifestettem a körmeit, (lábán és a kezén is) fogtam a rúzst, kentem egy jóadaggal belőle a szájára, végül leborotváltam a lábát, ennél a résznél azt hittem mentem leütöm a fiúkat, akik kétrét görnyedtek a hangtalan röhögéstől.

Miután mindennel megvoltunk, úgy döntöttünk visszamegyünk a konyhába, és csinálunk valami ebédet, mire felkelnek a fiúk.

-Kiváncsi leszek a reakciókra. -röhögött Harry, miközben beletördelte a tésztát a forró vizes fazékba.

-Én is. -nevettem vele, s megkavartam a pirosas szószt.

-Ugye tudod, hogy ezt még meg fogják bosszulni?? -nézett rám komolyan Louis, de látszott rajta, hogy ő is nagyon jól szórakozik.

-Biztos vagyok benne, de nem érdekel, megéri -vigyorogtam, semmivel sem lehetett volna lemosni az arcomról azt a győztes kifejezést.

-Halihó srácok! -kiáltott valaki, mire Louis visszakiabált.

-Konyhaaa! -kiáltott, s másodperceken belül egy gyönyörű lány lépett be az ajtón.

-Ou..vendégek.. -mosolyodott el, mert meglepetés érte, nem számított ránk. -A nevem Alison Costa. -mosolygott rám, én pedig vissza.

-Alexandra Ashlyn Meyer..de csak Lex vagy Lexi.

-Akkor ezesetben én meg csak Aly. -öleltük meg egymást, kedves lány volt.

-És te pedig.. -nézett ajkait összeszorítva barátomra, aki csak nézett ki a fejéből.

-Harry Styles vagyok, szia örülök, hogy megismerhetlek.

-Szia, én is. -mosolygott rá is, majd felült a pultra. -Na Loui-Baba, hol vannak a többiek?

-Még alszanak. -mondta, s vigyorogva összenéztünk. -Amúgy hogy hogy ilyen korán? Te általában késő délután szoktál jönni.

-Ma fordított nap van. -kacsintott rá Alison. -Este lesz fotózás, és nem reggel vagy délelőtt.

-Te modell vagy? -néztem rá furán, bár nagyon is el tudtam róla képzelni.

-Az. -mosolygott. -Nem rég kezdtem, de a fotósok imádnak, mert tudom melyik póz áll jól, és nem kell instrukciókat adniuk, ezért elég sok munkát kapok, szerte az egész világon, de fél évig most itt leszek Párizsban.

-Jó lehet, hogy sokat utazol.

-Annyira nem. Igaz, hogy nagyon sok helyen megfordulok, és van egy csomó luxus meg hírnév meg minden, de a sok utazás miatt nem nagyon vannak barátaim, kivéve persze a srácokat, a szüleimmel pedig már egy jó ideje nem is találkoztam, teljesen rábíztak az ügynökömre, na meg persze itt van Zayn, őt sem akarom sokat hanyagolni.

-Te Zayn barátnője vagy?! -lepődtem meg.

-Igen. Már lassan fél éve együtt vagyunk.

-Az tök jóó -vigyorogtam. -Illetek egymáshoz, mindketten gyönyörűek vagytok.

-Ha te mondod. -hagyta rám a gyönyörű kifejezést. -Na és ti? Mikor lesz az esküvő?

Betettem a mosogatóba a fakanalat, majd Alison felé fordultam. -Milyen esküvő?

-Hát a tiéd és Harryé. -mondta, s mikor továbbra is mindketten értetlen fejjel meredtünk rá, mutogatni kezdett. -Ugyan srácok, hiszen ott fityeg az ujjadon a gyűrű, ami be kell valljam eszméletlenül szép.

-Ja ez? Ez nem eljegyzési gyűrű. -kezdtem el csavargatni az ujjamon, kínosan éreztem magam, hogy mindenki annak hiszi, s nekem mindenkinek ugyan azt kell mondanom: Nem, ez csak egy kötelék gyűrű. -Harrytől kaptam a 17. szülinapomra. -mosolyodtam el.

-Ohh.. értem. Kár, szépek lettetek volna az oltár előtt.

-Biztosan..:) Harry kész van már az a tészta? -Néztem rá, s arcán csalódottságot, vagy inkább szomorúságot véltem felfedezni. Biztosan látta rajtam, hogy tényleg szerettem volna, ha eljegyzési gyűrű.

-Igen kész van.
***
Éppen az utolsó tányért is letettük az asztalra, amikor éktelen zajt hallottunk, s mind a 4-en riadtan húzódtunk össze, de én, Louis és Harry megnyugodtunk, mert tudtuk mi történik.

Ezután még két ordítás hallatszott, majd a fiúk találkoztak szobáik előtt, s egymás látványától röhögőgörcsöt kapva, de nagyon mérgesen botladoztak le a lépcsőn.

-Ki az fene volt az, aki hozzám ragasztott egy kanalat?! -óbégatott Liam, s kétségbeesetten próbálta letépkedni a ragasztószalagot, több kevesebb sikerrel.

-Én nő? Komolyan? -akadt ki Niall, s csípőre tett kézzel affektált, de Zayn volt a legviccesebb. Mindegyik tükörhöz odaszaladt, hogy valóban azt látja-e mindegyikben, mert nem akarta elhinni, hogy csupa borotvahab a haja.

-A hajaaaaaam. A tökéletes séróm. Hát meg vagytok ti veszve?! -intett felénk, mi pedig fetrengtünk a röhögéstől.

-Nyugodj meg Zayn, gyere kimossuk ezt a hajadból. -vezette óvatosan párját a fürdőszoba felé Aly, s bosszús pillantásokat lövellt felénk.

-Gyere tesó segítek. -fogta meg Louis Liam kezét, és a konyhába mentek, Niall pedig. Nos Niall eltűnt. Azt hiszem elnyelte a föld.

-Ez tényleg vicces volt. -nevetett fel Harry, s vele nevettem én is.

-Az volt. Mondtam, hogy meg fogja érni. -mosolyogtam rá, arcomra simította tenyerét, s megcsókolt azon a napon először.

-Még nem is köszöntem mióta lent vagy. -mondta, s édesen elmosolyodott. -Megtisztelne, ha a ma estét velem töltené Miss Meyer.

-Elfogadom a meghívását Mr. Styles! De kérem, viselkedjen velem úriember módjára. Nem akarnék panaszt tenni magára a kedves ifjaknál kiknél jelen pillanatban tartózkodunk. -válaszoltam nyugodtan, s kacéran.
Belül megszólalt egy hang: -Ez lesz életed legszebb estéje. 
***
Miután mindenki megynugodott, és mindenki emberi formát öltött, leültünk enni, aztán Aly meg én elmosogattunk, közben azt találgattuk, hogy Harry mit tervez estére.

-Szerintem megkéri a kezedet! -ugrott egyet hatalmas vigyorral az arcán, s meglökte a vállam.

-Ugyan. -mondtam mosolyogva. -Nagyon fiatalok vagyunk még ehhez, nem hiszem, hogy meg fog kérni, nála már ez a gyűrű is nagy tett volt.

-Hidd el nekem. Meg fog kérni. -mondta magabiztosan Alison, s visszatért a tányérok törölgetéséhez. Nem válaszoltam, csak adtam neki egy puszit, s közöltem, hogy el kell mennem bevásárolni otthonra.
***

Elmentem a közeli bevásárló központba, és egy elektromos árucikkeket árusító üzlet mellett mentem el, amikor megakadt az egyik kirakatban lévő tévén a szemem.

Jelentkezzen az X-Factorba, ha érzi magában az X-et! Csapatban, trióban, duóban, vagy szólóénekesként is regisztrálhat, a www.usa-xfactor.com -on. Ne habozz, lehet, hogy ez életed nagy lehetősége.

Mondta a szőke nő, majd beadtak egy újabb reklámot. X-Factor..hm. Harrynek jelentkeznie kéne..nagyon jól énekel, és amikor otthon voltunk, 2 éve alapított is egy kis bandát, az volt a nevük, hogy White Eskimo. A névüktől még most is elkap a röhögőgörcs. Nem volt hosszú életük, párszor felléptek a suliban, de ennyi.

Gondolatmenetem közben meg is vettem a legszükségesebb kajákat, kifizettem, és elindultam a szállodába.
***
Az egész napomat otthon töltöttem, de olyan 5 körül jött egy sms-em Harrytől, hogy menjek át a srácokhoz, és vegyek fel valami csini ruhát.
Felvettem egy mellrésznél fekete flitteres rózsaszín ruhát, s hívtam egy taxit.
Kb. 15 perc múlva odaértem, Liam nyitott ajtót, ám mikor megkérdeztem, hogy hol van Harry, nem mondott túl sokat, mert ő sem tudta, hogy hol van.

-Lexi, neked nem Harryvel kéne lenned? -szaladt le a lépcsőn Alison, mögötte pedig Zayn.

-De, ide hívott, de nem tudom, hogy hol van.

-Én igen. -vigyorgott a Malik gyerek.

-És el is mondod?

-Titok. -tette a szája elé mutató ujját.

-Ne máár ! Kérlek áruld eeel. -rohantam utána a nappaliba.

-Előbb hozz nekem egy narancslevet. -vigyorgott rám gonoszan, miután lehuppant a kanapéra, és pedig nagyot sóhajtva mente a konyhába, ám amikor beléptem, elállt a lélegzetem.

To be continued*