-->

2012. november 15., csütörtök

2.fejezet - Álmok, és a valóság..*

Köszönöm szépen a komit az előző részhez, remélem ez is tetszeni fog. :)) Komikat kérek :))

Ujjaival csupasz derekamat cirógatta, majd apró puszikkal hintette be hasamat. Beleborzongtam, és egy jóleső sóhaj hagyta el ajkaimat. ..Akarlak..suttogta, és a puszikkal áttért nyakamra. Hajába túrtam, erősen húztam magamhoz..Én is..nyögtem. Több sem kellett, azonnal letépte rólam felsőmet, Én pedig a sajátjától szabadítottam meg. Kezével hátranyúlt, két ujjal kikapcsolta melltartómat, az a szoba másik felében végezte, közben végig csókoltam kulccsontján. Végig simított hátamon, s a nadrágom széléhez nyúlt, majd lehúzta Rólam, bugyimtól is könnyedén megszabadított. Ezután Én következtem, így pillanatok alatt Ő is meztelenül végezte. Körmeimet végig húztam hasán, s egy halk nyögés szakadt fel belőle. Ránk húzta a takarót, majd fölém térdelt, kényelmesen befészkelte magát lábaim közé, és lassan belém ha...

Izzadtan, zihálva ébredtem, napok óta ezt álmodom, de még mielőtt akármi is történne, felébredek. Felültem az ágyban, vizes hajamat hátrasimítottam, és körbe néztem a szobában, Lona után kutatva, aki végül is tegnap este nálunk aludt.

-Ooo..máris felébredtél? Én is csak pár perce ébredtem, csak lementem a konyhába inni valamit. -jött be Lona az ajtómon, oda sétált a kis kanapémhoz, és öltözködni kezdett.

-Umm neked is jó reggelt. -barátnőm mosolyogva biccentett, Én pedig felálltam, és átbattyogtam a fürdőszobába. Belenéztem a tükörbe, és megijedtem saját magamtól. Sápadt voltam, szemeim kissé karikásak, hajam vizesen tapadt forró testemre. Gyorsan lezuhanyoztam, magam köré tekertem egy törölközőt, és visszamentem a szobámba, Lona éppen az ágyamon feküdt, kezében a laptopom..gondolom netezik. Sóhajtottam egyet, és a szekrényemhez sétáltam. Kiválasztottam az aznapi cuccom, megtörölköztem, és ott a szobában felvettem. Sosem voltam szégyenlős, főként nem Lona előtt, úgy hogy nyugodtan öltöztem.

-Mit álmodtál? -szólalt meg hirtelen, én pedig ijedtemben ugrottam egyet, és kezemet a szívemhez kaptam.

-Basszus -sóhajtottam -Ne haragudj mit kérdeztél? Elgondolkodtam.

-Azt, hogy mit álmodtál..? Tudod egész éjszaka nyugodtnak tűntél, pedig többször is felkeltem, de szépen aludtál. Viszont hajnalban sokszor forgolódtál, csapdostál, majdnem megpofoztál....-nyújtotta ki felém mutatóujját, s vádlón bökdösött vele.

-Bocsi -kuncogtam, és lehuppantam vele szembe a kanapéra.

-Azon kívül pedig sokat sóhajtoztál, főként Harry nevét. -vigyorgott rám gonoszul.

Ajkamba haraptam, hogy elharapjam vigyoromat, arcomat frróság öntötte el, s éreztem hogy elpirultam.

-Semmi különöset. -akartam lezárni, de Lonát nem lehet átverni.

-A.aaa mond csak el szépen, hogy mit álmodtál? -ugrott oda hozzám, s sokat mondó vigyorából leszűrtem, hogy mindent tud, anélkül is, hogy elmondanám.

-Hallgatlak. -pasolta meg combomat, én pedig egyre jobban vörösödtem, de az istenért sem fogok megszólalni, az fix!

Mint valami angyali szó, megszólalt barátnőm telefonja, így ideiglenesen megszűnt a kihallgatásom.

-Hál' Istennek. -suttogtam tenyereimet összetéve, közben Lona a teleonfáért nyúlt, felvette, és a füléhez tartotta.

-Hallottam -tátogta nekem hangtalanul, majd figyelmét a telefonban megszólaló hang kötötte le.

-Perszeee..azonnal megyek. Mennyi időm is van?

-..........

-Oké, indulok, ott találkozunk sziaa Josh. -tette le telefonját, és szomorúan pillantott rám.

-Menj csak -sóhajtottam.

-Köszönöööm -ölelt meg mosolyogva. -Boldog Szülinapot. -adott egy puszit

-Kössz.

Össze szedte a holmiját, és már ott sem volt.

-Majd hívlak Lex.-kiáltotta még vissza, aztán ajtócsapódás, és a csendes ház semmit mondó hangja.

Ez az egyetlen bajom Lona karrierjével, és a managerével, Joshhal. Mindig elrángatják mindenhonnan, és nem marad elég időnk a barátságunkra. Hogy legyen így Boldog a Szülinapom?! Nélküle..

Sosem tartottam elképesztő nap bulit, csak anya, apa, Én, Lona, és Harry. Az Én kis családom.

***

-Sziaa anya. -öleltem magamhoz miután lebaktattam a lépcsőn.

-Kincsem. -mosolygott azzal a tipikus "deszéplettélhadnézzelek" mosolyával, és magával szembe fordított.

-Boldo..

-Anyaaa neee. Lécci. -néztem rá kiskutya szemekkel, hisz tényleg nem szerettem a szülinapomat.

-Boldogat. -mondta ki gyorsan, és visszafordult a piskótatésztához, amit éppen gyúrt.

-Köszi. -ültem le a bárszékre, és figyeltem amit csinál.

-Apáddal megbeszéltük, hogy a mai nap a Tiéd, és Harry-é, mi majd holnap ünneplünk veled, és ma este a tiétek a ház. -Fordult meg, és kacsintott rám.

-Ugye tudod mire gondolok?? -vigyorgott.

-Na nee..már te is kezded??? -komolyan, mintha mindenki tudná, hogy a majdnem 3 év alatt, még egyszer sem feküdtünk le, és mindenki arra törekedne, hogy minél hamarabb megtegyük. Mondjuk.. nem lenne ellenemre, csak nem akarom, hogy ezt mások irányítsák.

-Jól van, jól van. Ha nem akarod, nem erőltetem, viszont az éjszaka akkor is a tietek, mi apáddal itthon sem leszünk.

-Okcsááá. Am apu hol van?? -ráncoltam homlokomat, és a gumicukros tállal kezdtem el szemezni, ami nem az enyém, hanem Harryé, mert én nem ehetek édességet.

-A mi éjszakénkat kezdi tervezgetni, ami egy vacsiból, és egy romantikus yacht-ozással fog telni. -mosolygott, és látszott rajta, hogy mennyire örül a dolognak, így ráhagytam, és nem nyilvánítottam ki nem tetszésemet annak irányában, hogy egyáltalán nem foglalkoztat, hogy mit fognak csinálni az éjszaka ott...brrrrr..még belegondolni sem tudok..

-Okkksii. -mondtam, majd megfogtam a gumicukis tálat, és eszeveszett módon kezdtem el rohanni fel a szobámba. Hallottam amint anyu fut utánam, de nem volt merszem hátranézni, hogy vajon milyen közel van hozzám, így gyorsan felugráltam a lépcsőn, az ajtóhoz rohantam, ügyelve hogy egy gumicukit se veszítsek el, beléptem, vagy inkább csúsztam az ajtón, és egy gyors mozdulattal becsaptam, majd ráfordítottam a kulcsot.

-Alexandra Ashlyn Meyer! Azonnal nyisd ki az ajtót, és vidd vissza a konyhába! Nagyon jól tudod, hogy nem szabad azt enned! -dörömbölt anyu, de nem foglalkoztam vele, ledőltem az ágyra, bekaptam egy eper formájú cukrot, és jóízűen elnyammogtam rajta. Igaz hogy nem szabadna, mert cukor beteg vagyok, hiába vagyok vékony, akkor is az vagyok. Egyszerűen nem tudom visszafogni magam annyira kívánom, szóval feladtam, hogy ne fogyasszak olyan dolgokat, amibe nincs cukor.

Anyu egy idő után abbahagyta a kopogást, én pedig tovább majszoltam szerzeményeimet.

***

Elaludhattam, mert arra ébredtem, hogy egy hűvös kéz simogatja a hátamat.

-Umm..Harry.? -pislogtam nagyokat, és próbáltam felülni.

-Jóreggelt. Vagy inkább Jó Estét hölgyem. -nevetett aranyosan, és az ölébe húzott.

-Hány óra van?? -ásítottam, és átkaroltam a vállát.

-Fél 9. Sokáig aludtál kicsim. -puszilt bele nyakamba, s kirázott a hideg. Eszembe jutott, amit anyu mondott. ~"Tiétek az egész éjszaka"~ viszhangzott a fejemben, és nem akartam tovább várni.

Szembe fordultam Harryvel, és vadul kezdtem csókolni. Belemosolygott csókunkba, gondolom nem értette, hogy mi a helyzet.

Beletúrtam göndör hajába, és szorosabban vontam magamhoz, felsőtestünk között már egy tű sem fért volna el. Vette az adást, és erősen fogott rá csípőmre. Csókja hevesebb lett, így engem is gyorsabb tempóra késztetett.

Lassan feljebb mentünk az ágyon, csókunk egyetlen másodpercre sem szakadt meg. Szembe térdeltünk egymással, levette rólam felsőmet, majd rövidnadrágom is a földön végezte. Puszikkal hintette be nyakamat, és melleimet, miközben levettem róla pólóját, és az övével vacakoltam. Elvigyorodott, segített az övével, majd visszatért előző tevékenységéhez. Ahol ajkai érintették bőrömet, forróság öntötte el egész testemet, nem bírtam magammal, minél kevesebb ruha volt rajta, annál inkább kívántam.

Megszabadítottam a nadrágjától, valamint az alsójától, ő pedig habozás nélkül húzta le kék bugyimat. Csillogó szemekkel mérte végig testemet, Én pedig rácsókoltam kulccsontjára, épp úgy, ahogyan az álmomban is, egy halk nyögéssel válaszolt rá. Feljebb csúsztam az ágyon, átkaroltam Harry nyakát, magamhoz húztam, közben körmeimet hátába vájtam. Felsóhajtott. Széthúzta lábaimat, s kényelmesen helyezkedett el közöttük.

-Biztos?? -nézett fel rám, közben derekamat cirógatta, én egy csókkal válaszoltam, mire ő lassan belém hatolt. Csókunk tompította sikolyomat, az volt nekem az első, természetes hogy fájt. Lassan kezdett bennem mozogni, közben csókolóztunk, amikor pedig hagyott levegőhöz jutni, felsőtestemet halmozta el puszikkal, és forró csókokkal.

Egyszerre mozogtunk, teljes összhangban. Mind a ketten élveztük, majd hirtelen egyszerre feszültünk meg, és akkor azt hittem rögtön elájulok. Csodálatos érzés fogott el, egymás nyakába rejtettük arcunkat, úgy nyögtünk fel, a gyönyör pedig csak fokozódott és fokozódott, végül mind a ketten elernyedtünk, és Harry kifulladva feküdt le mellém, úgy, hogy félig rajtam hasalt.

-Köszönöm. -pihegtem, s nyomtam még egy forró, és lágy csókot ajkaira.

-Én is köszönöm. -viszonozta Harry a csókot.

***

-Még nem is adtam oda az ajándékomat. Szeretnéd most megnézni? -kérdezte szerelmem. Az ágyon feküdtünk egymás mellett, Ő az oldalára fordulva támaszkodott a karján, és szemeimet fürkészte. Az utóbbi 1 órában nem szóltunk egymáshoz, csak a másikat csodáltuk, és boldogok voltunk. Szavak nélkül is megértettük mit mond a másik:~ Szeretlek, köszönöm hogy az enyém vagy.~

-Igen, szeretném látni. -mosolyodtam el, ez után az éjszaka után, számomra teljesen más értelmet nyert a születésnapom szó fogalma.

Harry lenyúlt a farmerjáért, zsebéből pedig előhúzott egy nagyon picike kis rózsaszín zacskót. -Csukd be a szemed. -kérte, én pedig habozás nélkül becsuktam, és mosolyogva vártam mire készül.

Megfogta jobb kezemet, gyűrűs ujjamon valami hideget éreztem.

-Kinyithatod. -suttogta, s elengedte a kezemet.

Kinyitottam a szememet, és magam elé tartottam a kezemet. Egy gyönyörű ezüst gyűrű volt az ujjamra húzva, egyszerű volt, de mégis gyönyörű. Egyetlen részből állt, és ki volt rakva fehér gyémántokkal.
-Istenem..ez gyönyörű szép, köszönöm. -nyomtam egy puszit szerelmem szájára, majd a mellkasára tettem a kezem, és mellé feküdtem.

-Boldog Születésnapot Édesem. -puszilta meg hajamat, én pedig elképesztően boldog voltam.

-Köszönöm. -mondtam, és fejemet mellkasára hajtva gyönyörködtem tovább az ajándékában.

Jó hosszú rész lett :$ Bocsi, hogy ennyit írtam, de nem tudtam leállni :( <3

4 megjegyzés:

  1. Urrissteen nagyon jóó lett és nem baj hogy hosszú lett...gyorsan kövitnagyon tetszik!!:) <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :DD Köszönöööm <3
      Holnap fel teszem az új részt, olyan de. 10 óra körül :))

      Törlés
  2. Ez ez ez aaa :O <3 imádom meghaltam, nagyon siess a kövivel

    VálaszTörlés
  3. Köszi :$ Már csak 8 órát kell várnod, és új rész ;)

    VálaszTörlés